Lakásbiztosítás

 

Lakásbiztosításra van szüksége?
Keresse irodánkat bizalommal!
Időpont egyeztetés: 06-30-858-32-45

Kinek kell, mire jó a lakásbiztosítás?
Mindenkinek, aki lakik valahol,szüksége van lakásbiztosításra .

Legtöbb embernek egyetlen jelentősebb vagyontárgya a ház vagy lakás, amelyben lakik. De
az épületen kívül kár érheti a berendezést, az ingóságokat is, melyek biztosítása bérlakások esetén is ajánlott.

A károk, melyek ezeket vagyontárgyakat érhetik a pár ezer forintos kártól a totálkárokig terjedhetnek.

Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe.

Legtöbben belátják ezt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyarországi lakások mintegy 70%-a rendelkezik valamilyen biztosítással.

 

A lakásbiztosítások általában a következő alapfedezetet tartalmazzák:
Elemi károk:

• tűz,
• robbanás,
• villámcsapás,
• villámcsapás másodlagos hatása,
• vihar,
• jégverés,
• hónyomás,
• fölcsuszamlás,
• kő- és földomlás,
• ismeretlen építmény és üregbeomlás,
• idegen jármű ütközése,
• légijármű ütközése,
• idegen tárgy rádőlése,
• felhőszakadás,
• árvíz,
• földrengés

Választható kiegészítő fedezetek:

• betöréses lopás,
• rablás,
• vandalizmus,
• vezetékes vízkár (csőtörés),
• üvegtörés,
• bővített üvegtörés,
• szigetelési hibák,
• csapadékvíz okozta beázás,
• balesetbiztosítás,
• felelősségbiztosítás,
• jogvédelem biztosítás,
• fagyasztott élelmiszerek megromlása,
• szabadban tárolt vagyontárgyak rongálási kára,
• személyi okmányok pótlása és bankkártyák letiltása,
• zárcsere költségei,
• készpénz,
• vállalkozás vagyontárgyainak biztosítása,
• mezőgazdasági kistermelés biztosítása,

Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése:

• oltás,
• mentés,
• rom- és törmelékeltakarítás,
• kárenyhítés költségei,
• ideiglenes lakás költségei,
• elmaradt lakbér,
• bérleti díj térítése,
• hazautazás költsége.

Természetesen mindenki saját maga dönti el, hogy mely fedezetek a legfontosabbak számára, de általánosságban elmondható, hogy a nagy összegű károkat (több milliós, esetleg totálkárokat) okozni képes események a legfontosabbak, míg a kiegészítő fedezetek már inkább kényelmi szempontokat, a fedezeteink teljes körűvé tételét szolgálják. Az optimális biztosítási fedezetek megtalálásához kollégáink szivesen nyújtanak segítséget.

Megfelelő lakásbiztosítással elkerülhető, hogy a bekövetkező károk alapjaiban rengessék meg anyagi helyzetünket. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára, valamint a lakásra felvett hitel esetén megfelelünk a hitelnyújtó által előírt követelményeknek. Biztosított vagyontárgyak Lakásbiztosítás esetén biztosítható maga az épületet vagy a lakás épületszerkezeti részei: az ingatlan valamint annak tartalma: az ingóságok. Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, családi ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence, igényes kerítés) stb. Ingóságbiztosításon belül a biztosítók általában két fő csoportot különítenek el: az általános háztartási ingóságok és a kiemelt értéket képviselő tárgyak (általában nemesfémek, ékszerek, szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, gyűjtemények, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, nagy értékű műszaki cikkek) külön megítélés alá esnek.

Vagyonérték, biztosítási összegek meghatározása, értékkövetés A lakásbiztosítások kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása – legtöbbször alulbiztosítás miatt – merül fel. Ez oda vezet, hogy az Ügyfél nagy valószínűséggel elégedetlen lesz a kárrendezéssel. Ha figyelmesen elolvassa az alábbiakat és elfogadja a segítségünket, Ön elkerülheti ezt problémát. A lakásbiztosítási szerződésekben külön-külön kell rendelkeznünk az épületek és az ingóságok (ezen belül többféle kategória) biztosítási összegeiről, és ezek kárrendezéskor sem vonhatók össze. A biztosítási összeg – azon kívül, hogy a biztosítási díj megállapításának alapja – egyrészt a mindenkori kártérítés maximális felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is.

Ezt legjobban egy példával tudjuk megvilágítani: ha valaki egy 20 milliós lakást csak 10 millióra biztosít (50 %-os alulbiztosítottság), akkor totál kár esetén csak 10 millió kártérítést kaphat, de 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylagos kártérítés). Az épületek biztosításánál soha nem a forgalmi értéket kell a szerződésbe foglalni, hanem az újraépítési értéket, amennyiért az adott épületet ugyanolyan minőségben újra fel lehetne építeni. Két teljesen egyforma épület piaci értéke között jelentős különbség is lehet, ha az egyik pl. a Rózsadombon épült, a másik pedig egy félreeső kis faluban, de a biztosítás szempontjából mindkettőt azonos biztosítási összeggel kell a szerződésben szerepeltetni. Persze ha az ingatlant hitel felhasználásával vásároltuk, akkor a hitelösszeget is figyelembe kell vennünk, a biztosítási összeg annál nem lehet kisebb. Az ingóságok biztosításánál ugyancsak az újra beszerzési értékeket kell figyelembe venni (mintha újat kellene vásárolnunk mindenből). A leggyakoribb hiba, hogy a legtöbb ember, ha arra kérik, hogy becsülje meg az összes ingóságának értékét, mégpedig új áron, a valóságosnál lényegesen kisebb összeget mond. Ez oda vezet, hogy kárának csak egy része térülhet meg. Érdemes tehát végiggondolni mindent.

Átlagos építésű és felszereltségű lakásoknál jó támpontot nyujt a biztosítók által ajánlott m2 ár Az ingóságok értékével azonban nem csak szerződéskötéskor kell foglalkoznunk. A biztosító indexálást javasló ajánlatát (évfordulós értékkövetés a biztosítótársaság tájékoztató levele szerint) célszerű elfogadni, sőt, javasolt akkor is értesíteni a biztosítónkat amikor értéknövelő beruházást végzünk ingatlanunkon, vagy értékes vagyontárgyakat vásároltunk. Mire kell figyelnünk a betörés biztosítással kapcsolatban?

Azzal, hogy biztosítást kötöttünk, még nem tettünk meg mindent értékeink védelmében. A biztosítótársaságok szabályzataikban világosan leírják, hogy a betöréses lopás kockázatot mely eset(ek)ben vállalják és milyen mértékig nyújtanak kártérítést (védelmi szinthez kötött kártérítési maximum összegek – biztosítási összeg). Otthonunk védelmét általában különböző szinteken valósítjuk meg: az egykulcsos ajtózártól a riasztórendszereken át a készenléti ügyeletre kötött riasztóig. A mechanikai védelem minden esetben alapkövetelmény, (ajtókon, ablakokon, megfelelő zárak, esetleg rácsok). Ezek sem jelentenek áthatolhatatlan akadályt, de a betöréshez szükséges időt jelentősen meghosszabbíthatják, és ily módon esetleg el is veszik a behatoló kedvét. Az elektronikai védelem egyik fajtája a helyi riasztórendszer, ami erős hang- és fényjelzéssel zavarja meg a behatolót. Sajnos a mai körülmények között ez a szomszédokat is inkább csak bosszantja (főleg, ha többször feleslegesen megszólalt már a sziréna), de annyira nem, hogy közbelépjenek, vagy értesítsék a hatóságokat. Épp ezért sokkal hatékonyabb módszer (bár némileg költségesebb is) az ún. távfelügyeleti rendszerbe bekötött riasztórendszerek kiépítése, amely nem egy helyi szirénát szólaltat meg, hanem közvetlenül a rendőrségen, vagy egy beavatkozó vagyonvédelmi cégnél jelez. Riasztás esetén a pár percen belül a helyszínre érkező szolgálat valóban hatékonyan léphet közbe. Amennyiben nem rendelkezünk a megfelelő védelmi szinttel a biztosító jogosan tagadja meg a magasabb összegű kártérítést. A védelmi rendszer kialakításánál érdemes a MABISZ által minősített termékeket előnyben részesíteni, ezeket (szakszerű telepítés, beépítés esetén) a minősítés kategóriáján belül minden biztosító elfogadja.

Az ezzel foglalkozó vállalkozótól feltétlenül kérjük el a termék minősítésére vonatkozó tanúsítványt. Természetesen egyetlen védelmi rendszer sem ér semmit, ha azt az ingatlanból való távozáskor nem helyezték üzembe, vagy ha nyitva marad valamelyik ablak, ha több zár megléte esetén is csak az egyiket zárják be vagy a riasztót nem kapcsolják be. Nem térülő káresemények, kizárások A biztosítók nem vállalnak kockázatot – így nem is térítik meg – a nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredő károkra. Hasonlóan nem terjed ki a fedezet a háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, polgári engedetlenség, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra. Mentesülnek a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól akkor is, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

További mentesülési indok lehet a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan elmulasztása, valamint a kárenyhítési kötelezettség elmulasztása is. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze és azokat sem, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be. Szerződő, biztosított kötelezettségei lakásbiztosítás esetén A szerződő, biztosított köteles a szerződés megkötésekor minden, a kockázat vállalásához szükséges információt (valóságos adatokat) a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetve ha ezekben változás következne be azt a biztosító tudtára kell hoznia. Köteles a kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak bejelenteni a káreseményt. Tűzeset és robbanás esetén az esetet a tűzoltóknak is jelezni kell, míg a betöréses lopás, rablás esetén a rendőrséget kell értesíteni. A biztosítók – hogy a kár körülményeit kideríthessék – ragaszkodnak ahhoz is, hogy a károsodott vagyontárgyon öt napig csak kárenyhítést végezhetünk, igaz ezt kötelező is megtenni. Egyes biztosítótársaságok értékfelmérési és – nyilvántartási kötelezettséget is rónak a biztosítottra. Ennek a különleges értéket képviselő vagyontárgyak kategóriájában lehet szerepe.

Teendők kár esetén. A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Például egy csőtörés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a törött csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a szemle időpontjáig. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (jobb híján akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetővé a felesleges vitákat. Mindenki számára egyértelmű, hogy betörés vagy rablás esetén értesíteni kell a rendőrséget. Azt azonban kevesen tudják, hogy tűz és robbanás után minden esetben értesíteni kell a tűzoltóságot, még akkor is, ha viszonylag kis tűz volt, és sikerült eloltanunk. A hatóság értesítésének elmaradása a kártérítési igény elutasítását vonhatja maga után. Rendszeres konfliktusforrás a helyreállítási összegek mértéke is. A biztosító általában tapasztalati értékeket, piaci átlagárakat vesz figyelembe, míg az árajánlatot adó vállalkozók nem ritkán a vastagabban fogó ceruzájukat veszik elő, mondván, a biztosító úgyis kifizeti. A jogszabályok azonban ránk is kárenyhítési kötelezettséget rónak, ezért érdemes lehet több árajánlatot bekérni, és ezeket a biztosító kárszakértőjével egyeztetni – így valóban megtérülhet minden költségünk. Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a biztosító kárszakértője a károsodott vagyontárgyakról számlát kér. Ez egy vállalkozás kára esetében természetes igény, de lakásbiztosításnál nem ilyen egyértelmű a helyzet, magánszemélyként ugyanis nem minden esetben őrizzük meg a vásárláskor kapott számlát. Az azonban elvárható, hogy ha nagy értékű, nemrégen vásárolt (vagy ajándékba kapott) tárgyak megfizetését igényeljük a biztosítótól, akkor igényünket támasszuk alá a számlával (ajándék esetén jótállási jeggyel), hiszen ezt már csak a garancia miatt is meg kellett őriznünk. A dokumentumok megőrzése az előbbiek mellett azért is célszerű, mert lehetővé teszi a kárszakértő számára, hogy a károsodott (eltulajdonított) vagyontárgyat egyértelműen beazonosítsa (típus és évjárat szerint), ezzel a valós kárértéket meghatározza.